Kétféle ember létezik: aki szereti, ha fotózzák és van, aki nem. Van, akik szereti a családi, baráti összejöveteleket és izgatottan készül, tervez, szervez és persze fotóz. A másik pedig elmegy, és igyekszik takarásban maradni fényképezéskor. Ha Ön az előbbi csoportba tartozó nő, akkor van egy jó hírünk: nem elég egyszer „férjhez menni” ugyan ahhoz a férfihoz.
Leánykérés és eljegyzés
Mindenek előszobája a leánykérés. Emlékezetes pillanat, kár átugrani. Egy hangulatos kis teremben, fehér asztal mellett, árnyékként suhanó pincérek között igazi méltóságot ad a pillanatnak: a szándékok komolyak, a kapcsolat az égben köttetet.
Az eljegyzés a már jóváhagyott szándék méltó folytatása: közzétesszük elhatározásunkat. Többnyire a családtagok előtt történik, és esetenként kitűzik az esküvő időpontját. Ez az esemény is jobban mutat fehér asztal mellett, mint tábortűznél.
Az elköteleződést jelző eljegyzési gyűrű lehet egy üdítős palack fémkarikája, de általános tapasztalat, hogy ezt csak átmenetileg, válsághelyzetben fogadják el a hölgyek. Az eljegyzés nem öreg, poros szokás, és nem kell feszengősen kínosnak lennie. Lehet romantikus, vidám, jó emlékű mérföldkő egy pár életében.
Esküvő vagy AmÖ-party
Az esküvő a leggyakoribb hivatalos, államilag elismert ceremónia. Ha lenne ötlet arra, hogy a „vadházasságot” „lepapírozás” nélkül lehessen ünnepelni, azt is sokan választanák. Talán Amikor Összejöttünk partynak hívnák. Vagy: Amikor Elhatároztuk, hogy Gyermeket Vállalunk. Ezt a legtöbb pár amolyan búvópatakként felszínre kerülő témaként kezeli, pedig nagyon komoly döntés. Talán a legfontosabb. Miért ne lehetne belőle ünnepi bejelentés?
Az sem ritka, hogy fenntartva külön életüket, gyermeket vállal két ember. Jó alkalom egy semleges helyen tartott, finom fogások között történő bejelentés, hogy ezt illúziók nélkül elfogadtassuk a családunkkal. Könnyű, de laktató fogások és finom borok képesek tompítani a kérdések élét.
Házassági fogadalom megújítása, házassági évforduló
Eredetileg egyházi szertartás. Igazi értékét az adja, hogy a leszármazottak köszönetet mondhatnak azért, hogy életet adtak nekik vagy szüleiknek. A pár – megállítva a hétköznapok folyamát – elmondhatja, mit jelent neki a másik kitartása, szeretete és az együtt megélt boldog napok, a nem boldogok mellett…
Hosszúra nyúlt, gyors tempójú életünkben, sokszor elfelejtjük, eredetileg miért is kötöttük össze sorsunkat, mit szerettünk meg a másikban. A ceremónia családösszetartó szerepe felbecsülhetetlen.
Békülés, visszatérés
A rosszat könnyebben megjegyezzük, holott a jó éltet. A karácsonyfa alatt, a házasságkötő teremben, a szülészet folyosóján vagy a reptéren (lásd: Igazából szerelem) öröm jár át bennünket. Csak rajtunk múlik, hogy ezt a pillanatot nem hagyjuk feledésbe merülni, és megosztjuk azokkal, akiknek fontos mindaz, amit átélünk. Különösen, ha jóra fordul: a panasz, bánat után az örömre is szánjunk időt!
A fehér abrosz mellett mondott pohárköszöntők, áldomások és történetek, amelyeket minden évben felidézhetünk, az utána következő kötetlen beszélgetések, amelyek összekötik a jelenlévőket – aranyat érnek. Meghatározók, még akkor is, ha van, aki duzzogva indul neki, mert nem szeret inget vagy szoknyát húzni és nem szeretik, amikor fotózzák. Később ő is emlékezni fog rá: egy pozitív családi, baráti élmény alattomosan fejti ki jó hatását.